Esterházy János az egyik legnagyobb formátumú szlovákiai magyar politikus. Már az első Csehszlovák Köztársaság alatt is politikai szerepet vállalt: parlamenti képviselő volt, az Egységes Magyar Párt egyik vezető személyisége. 1938-ban, az első bécsi döntés után nem ment át Magyarországra, pedig megtehette volna. Ő azonban a Tiso vezette szlovák államban maradt, hogy védje a magyarok érdekeit, a parlamentbe is bekerült. Bár Esterházyra is hatással volt az antiszemitizmus, egyetértett a zsidók jogainak korlátozásával, viszont soha nem értett egyet a szélsőjobb eszmékkel, a zsidók deportálását egyedüliként nem volt hajlandó megszavazni. A 2. világháború végén a szovjetek elfogták őt, elvitték Moszkvába, és munkatáborra ítélték. Közben újjáalakult Csehszlovákia, Esterházyt pedig háborús bűnösként Csehszlovákiában halálra ítélték, végül a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre módosították, 1957-ben egy csehszlovák börtönben halt meg. Míg a magyarok szemében köztiszteletnek örvend, a szlovákok háborús bűnösnek tekintik. Személyét a magyarok rehabilitálni szeretnék, hiszen koholt vádak miatt halt mártírhalált. Boldoggá avatási eljárása is folyamatban van.